A szabadonfutó ékszíjtárcsa a mai nagyteljesítményű dieselautók generátorainak tartozéka. A szabadon futó szíjtárcsa feladata az, hogy egy belső égésű motor forgattyús tengelyének forgási egyenlőtlenségeiről lekapcsolja a generátort, mert áramfejlesztő üzemben a generátornak van a legnagyobb tömegtehetetlenségi nyomatéka. Ilyen módon a generátor hajtásához a forgattyús tengely forgási egyenlőtlenségének csak a gyorsító összetevői kerülnek kihasználásra.

A szabadonfutó ékszíjtárcsa működési elve:

A szabadon futó szíjtárcsa 1500/perc motorfordulatszámig lecsatolja a generátor forgórészét a forgattyús tengely, forgási egyenlőtlenségeiről. Tovább »

A kerékfordulatszám jeladók, vagy szenzorok a kerékagyak vagy a differenciálművek közelében találhatók, és a kerék kerületi sebességének megállapítására szolgálnak. ABS-, ASR és GPS- blokkolásgátló rendszerekben kerülnek alkalmazásra, és az optimális fékhatás kiszámításához szolgáltatnak adatokat. Az ABS rövidítés szintén erre utal: Anti-lock braking system, vagyis blokkolásgátlóval ellátott fékrendszer. Rendszerek kombinációjában a kerületi sebesség értékek adatvezetékeken keresztül a jeladóból a vezérlőrendszer egyéb részeihez jutnak el.

A kerékfordulatszám jeladó működési elve: Tovább »

A korszerű fékberendezésekben a főfékhengerben előállított nyomás közvetítésére a féknyergek és a fék munkahengerek felé szintetikus fékfolyadékokat alkalmaznak. A fékfolyadék állapota ezért az egész fékberendezés működését meghatározza.

A fékfolyadékok osztályozása

Amikor fékfolyadékokról beszélünk, a fékolaj megnevezés megtévesztő lehet, mert a legcsekélyebb motorolaj szennyeződés is tönkreteheti a fékberendezés gumialkatrészeit. Tovább »

A biztonságos közlekedéshez nélkülözhetetlen, hogy a vezető mindig naprakész legyen gépjárműve aktuális állapotáról. A fékbetétek kopását jelző berendezéseknek köszönhető, hogy a jármű vezetője mindig működésbiztos fékekkel tud közlekedni.

A kopásjelző rendszerek működési elve:

A kopásjelzőket ma már a féknyeregbe vagy a fékbetétbe ágyazzák, és a pillanatnyi kopás figyelését jellemzően egy kiértékelő elektronika ellenőrzi. A modern haszongépjárműveknél a fékbetét kopásjelzők információval látják el a fékszabályozó elektronikát, amely ennek ismeretében összehangolja a fékbetétek kopását az összes tengelyen. Információ átadás szempontjából megkülönböztetünk: kopásjelzőket és kopás végjelzőket, de közöttük a működési elvet illetően nincs különbség. Tovább »

A fékberendezés alkatrészei a kormányműhöz és kerékabroncshoz hasonlóan a jármű elsődleges biztonsági alkatrészeihez tartoznak,ezért a fékalkatrészekre vonatkozó jogi és gyártói előírások kiemelkedően szigorúak.

A jogi előírások, az extrém üzemi feltételek és az időjárási viszonyok mind megkövetelik a fékalkatrészek gondos ápolását és rendszeres karbantartását.

Tovább »

A fékbetétek egy fék szerkezeti egységének tekintendők. A fékbetétek a fékteljesítmény számításában, mint súrlódási tényező szerepelnek, feladatuk a gépjárműsúrlódással történő lassítása, megállítása. A fékbetét a kormányműhöz és a gumiabroncsokhoz hasonlóan kiemelten biztonságtechnikai alkatrész, ezért a fékbetétek azon engedélyköteles alkatrészek körébe tartoznak, amelyek befolyásolják a jármű forgalmi engedélyének érvényességét. A fékbetét dörzsfelületből, fém hátlapból és rögzítő elemből áll.

A fékbetét felépítése:

A gyakorlatban előforduló eltérő igénybevételek miatt, az egyes járműosztályok fékberendezései azonos működési szempontok mellett is különböző méretűek, anyagúak és eltérő kopásállósággal rendelkeznek. Tovább »

Az üresjárati szabályzó szelep más néven üresjárati fordulatszám szabályzó nemmás mint egy megkerülő levegő szelep, amely zárt fojtószelepállás mellett képes a légtömegáram vezérlésére. Az üresjárati fordulatszám szabályozó zárt öntvényházból és peremes csatlakozású mágneses szervoegységből áll, amelyre fúvókaegységet rögzítenek. A fúvóka egység a szervó egység mozgásával eltérő levegő keresztmetszeteket szabadít fel, és így képes a fojtószeleppel együttműködve,  a tömegáram szabályozására.

Az üresjárati szabályozó szelep működési elve:

Az üresjárati fordulatszám szabályozó, mint ahogyan a neve is mutatja a motorirányító rendszeren belül, a motorfordulatszám szabályozásáért felelős alapjáraton. Ha alapjáratban megváltozik a motor terheltségi állapota, akkor többletlevegőre és üzemanyagra van szükség ahhoz, hogy megakadályozzuk a motor leállását. Tovább »

A korszerű motorok gyújtóberendezései elosztó nélküli, hengerenkénti gyújtóegységek/trafómodulok, melyek gyújtótekercset és egy összetett áramkört tartalmaznak. A ceruza gyújtótrafó vagy más néven trafómodul, a gyújtásvezérlő rendszer részét képezi.  Nevét kialakításáról kapta, mivel a gyújtótekercs felépítése ceruza alakú. A gyújtótranszformátor felső részén az elektronika, míg alsó részén a gyújtógyertya csatlakozó helyezkedik el.

A ceruza gyújtótrafó működési elve:

Egy mai, nagyteljesítményű gyújtórendszernek minimálisan két fő követelménynek kell megfelelnie: egyrészt a gyertyán kívül ne jöjjön létre ív a gyújtótekercsben, másrészt az előgyújtás hengerenként állítható legyen. Ennek a kettős követelménynek csak a hengerenkénti gyújtóegységek felelnek meg. Tovább »

A befecskendező szelep mindenkor a motor vezérlőegység által kiszámított üzemanyag mennyiséget fecskendezi be. A befecskendezett üzemanyag mennyisége függ a motorvezérlés többi érzékelője által leadott jelektől, a  motorkonstrukciótól, a szelep fúvóka kialakításától és a befecskendező szelep nyitási időtartamától.

A benzinbefecskendező szelep működési elve:

Az optimális működés, és üzemanyag fogyasztás egyik alapfeltétele a jó tüzelő anyag porlasztás, mindez minimális lecsapódási veszteség mellett. A befecskendező szelep működése elektromágneses elven alapul : az aktuális  üzemállapotnak megfelelően a motor vezérlőegysége kiszámítja és vezérli a befecskendező szelepek nyitását és zárását. Tovább »

A légmennyiség mérő a beszívott levegő mennyiségét határozza meg, mérési eredményeit a motorvezérlőegység a szükséges tüzelőanyag-mennyiség kiszámításához használja fel. A légtömegmérő a légszűrőház és a szívócsonk közötti szívócsőben helyezkedik el, cső alakú házból, áramlás egyenirányítóból, szenzorvédelemből és a kívülről rácsavarozott szenzormodulból áll.

A légtömegmérő működési elve:

A légmennyiség mérőt a beszívott levegő tömegének megállapítására, a motor szívócsövébe építik. A mérési értéket a motormenedzsmentvezérlőegység használja fel, a szükséges üzemanyag-mennyiség kiszámításához.
A szenzor belépő levegő felöli oldalán egy szita található, amely megóvja az érzékelőt a durva szennyeződésektől. Tovább »

A károsanyag-kibocsátás csökkentése és szabályozása a benzin és dízel motoroknál is kötelező. Magas égési hőmérsékletnél az égéstérben nitrogénoxid (NOx) keletkezik. A kipufogógáz egy részének a szívási rendszerbe visszavezetésével  sökken a kibocsátott nitrogénoxidok mennyisége. Az EGR (exhaust gas recirculation) szelep funkciója a kipufogógáz visszavezetés szabályozása.

AZ EGR szelep működési elve

Az EGR szelep biztosítja az összeköttetést a kipufogócső és a szívórész között és szabályozza a visszavezetett kipufogógáz mennyiségét. Amikor a kipufogógáz egyes összetevőit visszavezetjük a friss, beszívott levegőhöz, az égési hőmérséklet csökken az égéstérben (benzinmotoroknál ≈650 C°-ra, dízelmotoroknál ≈450 C°-ra). Tovább »

A környezetvédelem kérdése évről-évre aktuálisabbá válik, amely a járművek kipufogógáz kibocsátását szabályozó törvények folyamatos szigorodását eredményezi. Ezáltal a lambda-szondák is egyre nagyobb szerepet kapnak a kipufogógáz utólagos kezelését szolgáló technikák közül.

A Lambda-szonda működési elve

A lambda-szonda, mint a neve is mutatja, egy mérésre szolgáló eszköz, amely eredményeit/jeleit a vezérlőegység az üzemanyag-levegő keverék optimális arányának meghatározására használja azért, hogy a kipufogót elhagyó gázok összetétele  folyamatosan a törvényes határértékeken belül maradjon. Lambdával (λ) az elméleti levegőigény és a ténylegesen bevezetett levegőmennyiséggel létrejött állapot közötti keverési arányt fejezzük ki. Tovább »